UL megmérettetés

2018-ban a Parti Pergető OB egyik selejtezőjét a Nagykunsági Öntöző Fő csatorna kezdeti szakaszán rendezték. A három selejtező közül ez telt be elsőnek, és én is erre neveztem.

Jómagam nem régen horgászok, mert idén lesz 5 éve, hogy először fogtam horgászbotot a kezembe. Hatvanban a Zagyva mellett lakok, így szívemhez a csatorna peca, illetve a parti pergetés áll közel. A vesztemet egy spontán zagyvai találkozás pecsételte meg. Ott futottam össze egy igen nagyhangú emberrel, akit azóta már a barátomnak is nevezhetek. Ő volt Sári Jani, akinek köszönhetően bekerültem a WOBBLEREK.COM csapatába, és mindent Tőlük tanultam az idők során, de ez egy másik történet.

Térjünk is vissza a Nagykunsági partjára. Szerettem volna a múlt évi halmentes versenyzést elkerülni, ezért többször is lementünk a verseny előtti hónapban edzeni. A rendező az egész szakaszon frissen alakította ki a horgászhelyeket, nád és bozót irtással, ezért egy elég akadós terepen kellett horgászni.

Itt a fogható halak a sügér, a köves, a süllő, a csuka és az igen látványosan nagy számban rabló balin. Az első közel 8 órás edzés után egyértelműen kezdett kialakulni a taktika, ami az extrém UL-t jelentette a sügéreket célozva. Az alap botommá (mint az esetek 95%-ban) a Crazy Fish Levin-t neveztem ki, egy Shimano Stradic 2500-as tekerővel és 04-05-ös nano-val. A súlyokban 2 gramm fölé soha nem mentünk az edzések során, de jellemzőbb volt az egy gramm. Csalik közül az alap csalim a Nano Minnow lett, az akadós terep miatt a Crazy Fish #10 offset horgával. A csalik közül még működött a Franatic Larva 1,6” , Vibro Worm, Cruel Leech, Tipsy, Polaris és a Pontoon 21 Awaruna 1,5”. Nagyon sokat segített Balogh Robi csapatársam, aki egy napra lejött edzeni minket.

A vezetés a súlyból kitalálhatóan az iszonyat lassú, csak orsóval kis tekerésekkel, a fenékről ép emelkedő csali vezetés vált be. Az edzéseken sikerült balint, süllőt, kövest, és nagy számban a sügéreket becsapni.

A verseny hétvégéje egy Tisza tavi családi hétvégével lett összekötve. Péntek délután leértünk Abádszalókra, és a kötelező “gyerekkel a kertben szaladgálás” után, este elkezdtem a taktikámnak megfelelő csalik összekészítését. Egy darab dobozt akartam magammal vinni, amiben az összes esélyes csaliból felhorgozásra került két-két darab. Az egyikre 1 gramm a másikra pedig 2 grammos cseburáskára került.

A verseny napján „lengedező” szellő fogadott – ami közel 50 km/h órás szél volt, és a tározó félelmetes hullámzásba kezdett.

A csatornára kiérve megnyugodtam, mert letekintve láttam, hogy a megcélzott 10 méteres part menti távolság nyugodtabb, és nem lesz gond a kis csalikkal. A szabályokról egy pár szót kell szólnom: két fordulóból áll a selejtező, egy délelőtti és egy délutáni. Ezek külön szakaszon vannak megrendezve. Egy fordulón belül négy etap van, ami 45 perces. Az első 10 percben nem lehet helyet változtatni, utána át lehet állni szabad helyekre. Minden forduló külön van értékelve, és a két forduló alapján van a végeredmény meghatározva.

Az első etapnál egyből a legjobb helyre sikerült állnom, az 1-es rajtszámnak köszönhetően (ami kb ezt az egy előnyt jelentette aznap, a későbbiekben csak a hátrányát éreztem). A kezdő duda után az első dobás második emelésénél ütés, a szívem a torkomban, de két orsó fordulat után elment. Itt még bíztam abban, hogy a nap végére meglesz az edzésen szokásos 20-30-as átlagos darabszám. Egy szakadás után a kis Crazy Vibro Worm 50 meghozta az első sügérem, a vége előtt. Ez kellett, mert innen egy nagy kő esett le a szívemről, pláne hogy nem sokan tértünk úgy vissza a bázisra, hogy volt bejegyzés a mérlegelő lapon.

A második beindulásnál a Larva került főszerepbe, mert két sügért is adott egy olyan helyről, amit nem nagyon választott senki a partszélre sodródott levágott nád miatt. 2 beindulás – 3 hal. Na, nem lesz ez rossz. De az lett, mivel a délelőtti utolsó két beindulás nem adott halat, amin még nem aggódtam annyira, mert az edzés tapasztalatok alapján fél tizenegytől leáll minden kb 14-ig. Egy gyors ebéd után, és a meglepetés szerűen felbukkanó Tour de Tisza Tó bringás rendezvény 1000 bringását részben megvárva el is indultunk a másik szakaszra, a délutáni etapra. Ettől a résztől féltem jobban, ami be is igazolódott. A délutáni négy beindulás összesen 5 halat adott, és ebből az egyik az enyém lett. A Cruel Leech-re csábult el egy kis sügér. Itt már kezdtem megnyugodni, mert éreztem, hogy a célul kitűzött első 10-be és így a döntőbe kerülés meglesz. Az eredményhirdetésen kiderült, hogy negyedik lettem!!! Sári Jani elcsípte a 3-ik helyet, míg a dobogó legfelső fokára az edző társam Dráviczki Csaba állhatott fel!

Így szeptemberben irány a Zagyva (hazai pálya  ). A szívemhez legközelebb álló víz ez, és rengeteg lehetőséget rejt. Itthon az ilyen kisebb folyókból patakokból rengeteg van, és megfelelő taktikával és csalikkal rengeteg élményt tud biztosítani az embernek, de ezt majd egy következő írásomban kifejtem.

Kép és szöveg:
Kovács Viktor – Wobblerek.com ProStaff
Kép:
Polyák Csaba – MOHOSZ